2015. március 14., szombat

E-kiáltvány

Valamikor 2011 nyarán útnak indítottam egy Facebook-csoportot, Hungarian e-booksnéven. Akkor már bő hatodik esztendeje erőlködtem azon, hogy Magyarországon ne kiadók arctalan munkatársain múljon az, hogy egy megírt regényemet az életben bármikor is megismerheti-e a nagyközönség, vagy egy-két megmondóembernek köszönhetően örökre süllyesztőbe kerül. Kellett, hogy az egyik megmondóember legyek, habár könyvet írni sokkal jobban szeretek, mint észt osztani egy blogolós oldalon.
Aztán ahogy pörgettem visszafelé az idővonalat, hogy összefoglalhassam az elmúlt évek történéseit, lassan kibontakozott előttem egy filmszerű kép, miként is alakult ez az egész e-könyv paradigmaváltás országunkban. Kezdődött olyan kicsiny, polgári kezdeményezésekkel, amik közül sok meg sincs már. Magam is az akkori KIMTE egyesület aktív tagjaként próbáltam rábírni az elnökséget, hogy még az elsők között nyissunk az új piac felé… már 2007 óta… hát nem sok sikerrel. A Hungarian e-books indulásakor zárult a Budapest Bank Valóraváltó pályázata, aminek egyik nyertese az az SF-portal lett, amelyik szintén az elsők között dobott piacra magyar e-könyvet. Akkor szinte úgy tetszett, hogy elindul végre a dömping, a szubkultúrából, a zsánerirodalom olvasóközönségének segítségével végre mi, magyarok is ott leszünk a Gutenberg galaxis digitális váltásának startlövésénél, lesz mire alapoznunk, mire az igazán nagyok egyáltalán észreveszik a mi icipici piacunkat, mint felnyalintható morzsát.
Aztán mégsem történt meg mindez. Nem robbant az angol nyelvű megjelenés, a kispolgári kezdeményezések, az e-könyvgyártó garázsműhelyek szépen elsorvadtak, vagy besoroltak előbb a zsánerkiadók védőszárnyai alá, majd egy-két ilyet felszippantott az országunk nagyjainak számító két tömörülés: az Alexandra-birodalom, és az ellenükben szövetkező Líra-Bookline-Stb. Group.
A Hungarian e-books csoportban ágáltunk a DRM (digitális adatvédelem) kemény formái ellen. Érveinket nagyrészt elfogadta az e-könyves szakma, mivel eladni akartak. Ebben persze nagyrészt közrejátszott az is, hogy egy komolyabb digitális adatvédelem kiépítése csillagászati összegekbe kerül, aminek a megtérülésére belátható időn belül esély se nyílt volna. Az Adobe, ami sokáig (?) az Amazon vetélytársának tűnt, egyszerűen kihalt a kemény DRM-es vonalával a nemzetközi versenypiacon, pedig igen komoly tervekkel kecsegtettek akkoriban. Így aztán a puha DRM mellett tette le a voksát a 2012 közepén megalakult Egyesület az e-könyvekért szövetség, az ekonyvegylet.hu oldalon.
Az árakkal kapcsolatban már nem volt ekkora egyetértés; ma jellemzően nincs nagyságrendi különbség az e-könyv és a papírkönyv ára között. Érvek és ellenérvek bőven olvashatók a megjelent posztok alatt (amikből számos törlődött, miután én személy szerint elhagytam az időközben teljesen megváltozott Facebookot), ám a tények makacs dolgok: ma nincs rentábilis e-könyv kiadás Magyarországon. Az egyik olyan ország lettünk, ahol a digitális anyagok közel negyede ingyenesen kerül a végfelhasználóhoz, nagy része illegális úton. Az internethasználatunk közel 20%-a erre fordítódik, míg a közügyek intézésére szánt internetezés nincs 1%! Természetesen vannak ingyenesen letölthető e-könyvek (amik döntően 70 évnél régebben elhunyt szerzőktől valók), és pár száz forintokért letölthetők. A külcsín és/vagy a belbecs ezek többségénél bőven elegendő okot szolgáltat erre a szerény árazásra.
Évek óta húzódó probléma az e-könyvekkel kapcsolatban a más elektronikus szolgáltatásokhoz hasonlatosan magas ÁFA. Minthogy olyan merész Robin Hoodok, mint Franciaország és Luxemburg is törött bicskával kénytelenek visszavonulni a saját ÁFA csökkentő háborújukból, amivel az e-könyveket a nyomtatott példányok szintjére kívánták hozni, nem sok esély kínálkozok arra, hogy a jövőben ez a probléma kedvezően alakulhasson Magyarországon. Saját meglátásom szerint viszont sokkal nagyobb kifogásként használják ezt az illetékes e-könyv kiadók az árképzésük magyarázatában, mint ami hihető.
Na, de hagyjuk is ezt, hiszen ahogy görgettem az idővonalat, szépen megszaporodtak az immár hazánkban is megvásárolható készülékek, az e-könyv olvasására való readerek ismertetői. Az eleinte kizárólag Kindle-hozsannákat egyre többször tarkították Kobo-, Sony-readerek, majd egyéb, feltörekvő újoncok bemutatásai. Emellett már lehetett linkelni e-könyv szerkesztést, konvertálást, appokat és warezeket ismertető oldalakra, miközben egyre-másra tűntek fel az illegális letöltő oldalakat ostorozó írások is. Sajnos azonban ezek ellen sem összefogás nem született, sem valami ebből sarjadzó újabb csoport, akik esetleg a Tolvajkergetőkhöz hasonlóan a szellemi tartalmakat eltulajdonítók nyomába eredtek volna. Bevallom, nekem elvi okaim vannak, amiért nem vállaltam fel ezt a harcot: amíg EU szabályozással és EU árkategóriákkal kell az EU minimálbér ötödéből megélnünk itt, Európa kellős közepén, addig a kultúra és a művészet termékeinek megszerzését a megélhetési bűnözés kategóriájában érzem. Tudom, hogy nem az, ez csupán érzés. Itt az tarolna óriásit, aki felérné ésszel, hogy az éhezőknek nem eladni kell a kenyeret, hanem osztani, és azzal megnyerné mind. Amíg viszont az értékért aranyat, de még a bullshitért is pénzt követelnek a kiadók, addig nincs mit csodálkozni azon, hogy bányászjelvényt kapnak a munkájukért.
Közben nagyot változott a tankönyvpiac is, és – minő csuda! – itt sem az e-könyvek széles választékának mielőbbi bevezetése lett a trend. Háromévi iskolakezdést követően ma ott tartunk, hogy a pedagógusok, a tankönyvkiadók és a tanulók szüleinek nagy része válogatott médiumokon keresztül szitkozódik a kialakult helyzet miatt. Mivel magam is tankönyveztem, tudom, hogy nem egyszerű feladat megoldani ezt az évenként ismétlődő cirkuszt, az meg különösen nem használ az ügynek, ha diákmelósokra és közmunkásokra bízzák a tényleges munka oroszlánrészét. Persze lehet, hogy letölteni valami központi helyről e-könyv formátumban még bonyolultabb lenne… de én inkább ezt tettem azokkal a tankönyvekkel, amik a csodás lebonyolítás ellenére sem érkeztek meg időben a gyerekeimnek.
Ha meg már KELLO, akkor igen, kell, ó, beszélnünk a könyvtárakról is! A Hungarian e-books oldal rendszeresen kikacsintgat a külföldi eseményekre, amik – bárcsak! – hatással lehetnek a hazai helyzetre. Így, a pár éve még ötletelgetés szintjén folyó diskurzusokból mára konkrét példák lettek azt illetően, mit is okoz az e-könyv a könyvtári kölcsönzésben, a hozzájuk kapcsolódó rendszerekben. Mint kiderült, ott aztán tényleg alig jelent problémát: tulajdonképpen csak egy újabb rekord a könyv tartalmi feldolgozásában. A könyv szövege csupán egy újabb lekérhető adat, amihez többféle szolgáltatási rendszer elképzelhető. A kereskedelmi célú könyvtárak főleg a felhő típusú rendszerek felé nyitottak, aminek a Magyarországon induló kezdeményezését csúnyán a sárba tiporták a jogaikat féltő kiadók. Így aztán ilyen ma Magyarországon nincs, bár az olyan külföldi kezdeményezések, amik cirka havi tíz dollárért kb. milliós nagyságrendű olvasnivalót kínálnak, jövőre már a bevételeik duplázódására számolhatnak. Ez pl. a Scribd esetében 22.000.000 dollárt jelent! És ez a vállalkozás csak egy kis cseppecske az Amazon tengere mellett.
A másik módszer inkább a közgyűjtemények irányvonala. Ebben a Magyar Elektronikus Könyvtár évekig európai színvonalat tartott, ám aztán pár éve egy kis jogi módosítással elérték, hogy minden kis kiadó kénye-kedve szerint visszavonathasson a már feltett MEK könyvek közül bármit, amit akár csak tervez (!) kiadni a jövőben. Az addig is inkább csak lelkesedésből bővülő állomány így aztán érthető módon megrekedt egy kb. 2012-es szinten, bár akkor állítólag már meg volt a működő, 3D-s, virtuálisan bejárható verziója is – méghozzá nem milliárdos projektek eredményeként! Lehet, hogy pont ezért kellettek azok a jogszabályok? Okostelefonos és androidos kiegészítőkkel bővült azóta, és tavaly újabb 1300 (!) kötettel. Persze a Hungarian e-books oldalon olvashatók voltak a hírek a nagyvilágban itt-ott megnyitott, teljesen digitalizált e-könyvtárakról, vagy, hogy Londonban a diákok már ingyen letölthető app segítségével kölcsönözhetnek az egyetemi könyvtárból digitális könyveket, de hát mi örülünk a PIM új köteteinek is.
Azért azt elmondhatjuk, hogy az e-könyv, mint formátum, nem maradt ismeretlen a magyar olvasóközönség előtt. Az egyetemek dokumentumokban és .pdf formában küldözgetett jegyzeteit lassan felváltotta az okostelókon jobban kezelhető .epub. Az nCore soktízezres magyar közössége százezerszám válogathat a magyar nyelvű címek között, de lassan már a Kindle Unlimited, a Scribd és Oyster oldalain is van értelme magyar szerzők után kutatni. A torrent oldalak eddig is kilométeres előnnyel vezettek a tartalmakban, ebben a Pirate Bay lekapcsolása sem fog sokat változtatni.
Szerencsésen elkerült minket az Amazon cápa: bekebelezésre valószínűleg teljesen alkalmatlannak ítélve a szétdíbolt könyvpiacunkat, a benne marakodó kövületekkel, miközben az egyetlen értékadó elemét, a tankönyvpiacot kalóriamentesítette a központosítás. Nagyjából ott tarthatunk, hogy nincs az a pénz, amit a Magyar Állam fizetni tudna az óriáscégnek, hogy ide befektessen. Majd, ha a szállítódrónok elérik a 300 kilométeres menettávot, talán lesz közvetlen kapcsolat, addig csak futárszolgálaton át drágítva jönnek a mosolygós dobozok.
Jelenleg tehát vannak e-könyv olvasók, gépek és emberek egyaránt, sőt egészen szép e-kiadványok is léteznek, csak fizetőképes kereslet nincs. Azt sikerült kiönteni a fürdővízzel együtt.
Az elmúlt esztendőben azért sok jó dolog is történt a magyar e-könyvesekkel: megszűnt pl. Rejtő Jenő jogvédettségi időszaka, így végre legálisan olvashatjuk, ingyér’, villanyon. Az e-könyv kiadók végre testet öltve jelenhettek meg a Könyvfesztiválon, a Könyvhéten. A Kossuth Kiadó még díjat is nyert az e-könyveivel, ami igazán szép és társadalmilag is hasznos. Igaz, az ekonyvolvaso.blog.hu-nak is volt egy szépen levezényelt e-könyv szépségversenye, de az kisebb sajtót kapott. (Viszont nagyobb pizzát!) Ismét megrendezték az e-könyvek hetét március elején, és remélhetőleg ez már meg is marad.
Újabb versenyzők újabb kütyüi tűntek fel az e-könyv olvasók piacán. A Sony reader ágazata pl. beolvadt a Kobo vállalatba, a PocketBook pedig egészen új vonalakon indított. Megmosolyogtuk azt a TXTRbeaglenek elnevezett furcsaságot, amit azóta sem láttam még élő ember kezében – igaz halottéban sem.
PIM (Petőfi Irodalmi Múzeum) felzárkózott a korához, így a MEK mellett van végre kortárs e-könyvtári alternatíva Magyarországon. Kaptunk hírt az ELDORADO nevezetű, közös, magyar könyvtári platformról, ami az adatbázisokat köti össze egymással. Közben az Amazon is beüzemelte a maga letöltő-kölcsönző felhőjét, ami persze kissé nagyobb, mint a teljes magyar könyvtermés, de legalább kis varázslattal bárki számára elérhető.
Kaptunk sok újdonságot arról is, hogy aki maga szeretne e-könyvet előállítani, az miként és mivel tud olyat. A letölthető appok, honosítások, a formátumok és konvertálások is kibeszélésre kerültek. A publikálással, marketinggel kapcsolatosan is megjelent sok okosság a Hungarian e-books posztjai közt, így aki akarta, mára profi e-könyv kiadóvá képezhette magát a csoportban.
Az olvasókat sem hagytuk azonban cserben, így számtalan bűnös e-könyv reklám mellett sok legálisan és ingyenesen letölthető könyv, tananyag és ismeretterjesztő kiadvány linkje is felkerült. Persze hűen közöltük azokat a cikkeket is, ahol „angol kutatók” kiderítették, hogy az e-könyvek olvasása felületesebb, butít, kialvatlanná tesz, hiszen mi pártatlanok vagyunk, főleg a csontkemény tudománnyal szemben! Az ezek után írt kommentek meg ugyebár független vélemények az olvasóink részéről…
Úgy érzem, az elmúlt három és fél esztendőben egész jól kialakult a csoport arculata. Van egy erős, szakmai mag, körülötte egy folyamatosan duzzadó, érdeklődőkből és felhasználókból érlelődő héj, amire csak ritkásan szállnak élősködők. Remélem, ez 2015-re is így marad, és a naponta bővülő taglétszám nem kezdi el hígítani a tartalmat!
Amiben azonban úgy érzem, hogy változást kell hoznunk, az a szakmai identitás. Ez az alulról szerveződő kis csoport eddig úgymond „odabízta” a jelentősebb döntéseket a könyves szakmához, a kiadói munkához, a könyvterjesztői feladatokhoz közelebb állókra. Bízott a könyvtártudományos értelmiség, az e-könyvek ügyéért tömörülő kiadók és a könyvpiacot döntően befolyásoló könyvterjesztők szaktudásában, abban, hogy ezt a paradigmaváltást bölcsen, felsőbb és előremutató célok érdekében tudják majd levezényelni.
Mára egyértelműen látszik, hogy ez nem így van. Igénytelen e-könyvek, elhanyagolt tudományos és ismeretterjesztő szegmens, elmarjított olvasóközönség, magára hagyott szerzőréteg jellemzi a mai magyar e-könyv kultúrát. A színvonalas kezdeményezések, jó ötletek sorra elsorvadtak egy önző hatalmi játszma avartüzében, aminek az oszladozó füstjén túl látszik, hogy igazából semmi nincs: se tőkeerős bázis, sem európai színvonalú szolgáltató apparátus nem vár ránk, ami a digitális jelenbe vezetne a papírkönyveket előtérbe helyező középkorból.
Igenis, meg kell találnunk – nekünk, interneten lógó felhasználóknak közösen – azt a modellt, ami a honi kis piacon is élhetővé, gazdaságossá és fenntarthatóvá teszi az e-könyvek előállítását, terjesztését, fejlesztését. Példát kell mutatnunk azoknak az e-könyv előállítóknak, akik a régi, papírkönyves útvonalra akarják kényszeríteni a digitális tartalmakat! A Hungarian e-books 2015-ben a hírek és újdonságok közlésén túl ezért fog küzdeni, és várja mindazokat, akik ötlettel, felajánlással, kezdeményezéssel segíteni tudják ezt a munkát! Használjuk a Facebookot arra, ami: egy alkotó, digitális közösségnek!

Megjelenés: 
Rovat: Könyvespolc 

2014. július 21., hétfő

Hatszázezer könyvet hány nap alatt olvasnál ki?

600000X3/365=4931,5, azaz cirka 4900 év, csak olvasással eltöltve, ha három naponként végzel eggyel!

Korlátlan mennyiségben férhetnek hozzá mintegy 600 ezer e-könyvhöz és hangoskönyvekhez az Amazon internetes áruház új, pénteken bemutatott előfizetését választó felhasználók, egyelőre csak az Egyesült Államokban.

Az e-kereskedelmi óriás ebook olvasójának, a Kindle-nek a népszerűsítésére nagy volumenű promócióba kezdett.


Az Egyesült Államokban, aki most előfizet a Kindle ebook olvasón, akkor közel 600 ezer elektronikus könyvhöz jut hozzá. Az első hónap díjtalan, míg a további előfizetés díja havonta 10 dollár, vagyis közel 2300 forint. Emellett az Amazon többek között a YouTube-on is "Kindle Unlimited" című szpotjával igyekszik minél több ügyfelet bevonzani - olvasható a W&V írásában.
A Kindle unlimited nevű új szolgáltatás előfizetői mintegy kétezer hangoskönyv közül is választhatnak. A tervek a héten már kiszivárogtak, amikor az Amazon online bemutatta a szolgáltatást, majd nem sokkal később eltávolította az információt.


A kínálatból viszont hiányoznak öt nagy amerikai kiadó, a Hachette, a HarperCollins, a Macmillan, a Penguin Random House és a SimonÚSchuster kötetei.
Hasonló díjazású konstrukció mostanában a zeneszolgáltatások terén hódít, a Google, a Spotify, a Deezer és az Rdio is fix havidíjért teszi hallgathatóvá zenei katalógusát. Magyarországról még nem elérhető, de hasonló üzleti modellt használ a Netflix online téka is, amelyen a néhány dolláros havidíj ellenében minden film korlátlan alkalommal újranézhető.

A kampányspot az alábbiakban tekinthető meg:



Forrás: 2014-07-18 12:55 [Médiainfó - www.mediainfo.hu]

2014. február 16., vasárnap

Világítással ellátott e-könyv olvasót mutatott be a PocketBook

iPon Hírek

Világítással ellátott e-könyv olvasót mutatott be a PocketBook

  • Dátum | 2014.02.14 16:01
  • Szerző | DemonDani
  • Csoport | MOBILTELEFON
Az elmúlt évek során sok olyan vállalat tűnt fel a színen, akik kiemelkedő minőségű elektronikus könyvolvasók készítésével vésték be magukat a köztudatba. Ilyen a Kobo, a Trekstor, az Amazon és persze a PocketBook is. A PocketBook 2007-ben kezdett el foglalkozni olyan e-Book olvasók forgalmazásával, amik Android alapúak, mostanra pedig már 24 országban árusítják a termékeiket, többek közt itthon is.


A vállalat számos modellel rendelkezik már, és most ismételten bővült a paletta egy fővel. Ezúttal egy már meglévő készülék utódjával rukkoltak elő, ami nem más, mint a Touch Lux 2. Ez a készülék nagy jelentőséggel bír, mert az E Ink megjelenítőt használó eszközök egy alapvető hiányosságára rendelkezik gyógyírrel. Tudniillik ezeknek a paneleknek nincs önálló fényük, de utólagosan ezen lehet segíteni beépített világítással. A Lux széria ezt a képességet szállítja, így a különböző könyvek és egyéb tartalmak "fogyasztását" akkor sem kell abbahagynia a felhasználónak, ha kevés a környezeti fény. A Touch Lux 2 által alkalmazott megjelenítő 6 hüvelykes átlóval és 212 PPI-s pixelsűrűséggel (1024 x 768-as a felbontása) rendelkezik, ami teljesen ideális az olvasáshoz. A védelemről egy üvegréteg gondoskodik, az érzékelés pedig kapacitív, ráadásul több ujj mozgását is le tudja követni. A fényerő természetesen szabályozható majd, így mindig a felhasználó számára ideális szinten lehet tartani – összesen 16 fokozat van.


A friss modell azonban az igazi újításokat a színfalak mögé "rejtette". A Touch Lux 2 jóval gyorsabb lesz, mint az első Touch Lux volt, mert gyorsabb központi chip és több RAM került bele. Az új gépezet processzora már 1 GHz-es órajelen üzemel (a SoC típusát nem hozták nyilvánosságra, de egyetlen ARMv7-es magról beszélhetünk), a rendszernek pedig 256 MB memóriával kell gazdálkodnia. Az elektronikus könyvek tárolásáról alapesetben 4 GB-nyi háttértár gondoskodik, ám szerencsére microSD memóriakártya hellyel is szolgál a szerkezet, így egyszerűen bővíthető, ha a tulajdonosa szűkösnek találná a beépített tárhelyet. A kapcsolati lehetőségek között csak Wi-Fi-t találhatunk (ami 802.11 b/g/n előírásoknak felel meg), de ez megszokott az e-book olvasók körében. Az üzemideje jónak ígérkezik, mert a telepet is egy nem kevesebb mint 50 százalékkal nagyobb kapacitásúra cserélték a fejlesztés során. Az 1500 mAh-s akkumulátornak köszönhetően 8000 lapozást is megélhet egyetlen feltöltéssel az olvasó – persze ehhez ki kell kapcsolni mind a WLAN-t, mind pedig a világítást.


A PocketBook Touch Lux 2 szinte minden szükséges fájlformátummal képes megbirkózni, ami hatalmas pozitívum a neve mellett. Támogatja .PDF, .PDF (DRM), .EPUB, .EPUB (DRM), .DJVU, .FB2, .FB2.ZIP, .DOC, .DOCX, .RTF, .PRC, .TCR, .TXT, .CHM, .HTM, .HTML, .MOBI és még az .ACSM fájlok megnyitását is – a két utolsó szintén újdonság egyébként. És akkor sem jön zavarba, ha .JPEG, .BMP, .PNG vagy .TIFF kiterjesztésű képekkel kerül szembe. Továbbá olyan extra alkalmazások is vannak rajta előre telepítve, mint a ReadRate, a Dropbox vagy a Send-to-PocketBook és online könyvesbolthoz is van hozzáférhetése. Valamint található rajta RSS hírolvasó, számológép, óra és naptár, ha pedig a szórakozás merül fel, akkor rajzprogrammal, sudokuval, pasziánsszal vagy sakkal tud szolgálni a Lux 2. A műanyag ház térfogata 174,4 х 114,6 х 8,3 milliméteres és 208 grammot nyom, így könnyen hordozható lesz, bár a maga nemében ezek nem nevezhetőek kiemelkedő fizikai paramétereknek.


A Touch Lux 2 hamarosan megvásárolható lesz. 110 eurós áron lehet majd hozzájutni, ami előrelépést jelent, mert a Luxért cserébe még 140 eurót kértek korábban. A készülék sötétszürke és fehér színben lesz megvásárolható.

Forrás: http://ipon.hu

2014. január 25., szombat

Giga cikket közölt a HVG a magyar e-könyvpiacról


Az e-könyv ára miért nem nulla forint?

2014. január 25., szombat, 07:00


Szerző: Szabó M. István
Címkék: áfacsökkentése-bookdigitális könyveKönyv Magyarország kft.e-readerAgave Kiadó;KoobeDiBookBarta GáborMeznerics GergelyLibri-ShoplineCsordás Attila;


A John Le Carré, a Philip K. Dick, a Steven Saylor és a Kondor Vilmos regények kiadójaként ismertté vált kis, független Agave Kiadó a napokban hírlevélben tudatta rajongóival, hogy digitális formában is elérhetővé tette köteteinek jelentős részét. Egy link is került a levél végére, arra kattintva meg is mutatják, a több mint 250-ből melyik 60 könyvüket lehet ezután letölthető formában is megvenni – egy e-könyv kereskedői oldalon keresztül. Az operátorként is látható digitális boltos a DiBook, amely az utóbbi hónapokban bő két tucat, hasonlóan független könyvkiadóval szerződött le. Ezek nagy részét rá tudta venni arra is, hogy az agavéshez hasonló tartalmú értesítőt küldjenek szét a saját levelezőlistájukon. A kereskedő máshol, direktben eddig nem is reklámozta magát.


Ezzel együtt is úgy gondolja Molnár Imre, a DiBook operatív igazgatója, hogy ennél többet és jobban aligha tehettek volna a sikerért. A cég (amelynek szakmailag mindenképp előzménye a magazinok online kiadására szakosodott DiMag, de van tulajdonosi átfedés is, meg némi hasonlóság is) eleve a fokozatosságot szem előtt tartva akar növekedni. Ez a „kertek alatt érkezés” arra is jó volt, hogy a béta verzió finomhangolásai után úgy tudtak átállni az üzemszerű működésre, hogy ma már 1400 címet, 30 könyvkiadó e-könyveit kínálják. Molnár Imre magabiztos, szerinte ez még csak a kezdet, az idén pedig az is realitás, hogy e számok legalább duplázódni fognak.
Már nem kelt nagy feltűnést
Fotó: Stiller Ákos
„Figyelembe véve, hogy mi zajlik a világban, és ehhez képest hol vagyunk mi, ha semmi más nem történik, csak továbbra is csoszogunk a könyvvilágot átalakító trend felé, akkor is az exponenciális növekedés korszaka jön. És ennek hatására minden alaposan meg fog változni” – magyarázta Molnár Imre. Úgy számol, hogy minderre az idén talán még nem kerül sor, de abban teljesen biztos, hogy 3-5 év múlva visszanézve az egyhelyben toporgására, az már csak rossz emlék lesz a könyvpiacon. „A folyamatok megállíthatatlanok. Még akkor is, ha a „műfaj” elfogadottá válásáért nekünk is, mint mindenkinek Európában, előbb meg kell harcolni” – tette hozzá az igazgató.
Egy százalék vagy még annyi sem?
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete (MKKE) adatai szerint a 2012-es, fogyasztói áron számolt könyvforgalom éppen átlépte az 58 milliárd forintot (ami több mint 2,5 százalékos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest). Az e-book kategória – melyet az MKKE képes volt az „un. digitális könyvek” formulával leírni – drasztikus hízást mutat, igaz, van is honnan növekednie. Az MKKE jelentése a 2011-es 411,5 milliós szintről 2012-ben a 30 százalékot meghaladó növekedést mutat. Meg azt, hogy ezzel együtt sem érte el a teljes könyvforgalom egy százalékát. Franciaországban az e-book eladások adják a piaci bevételek ötödét.
„A kontraszt lényegesen nagyobb” – állítja Csordás Attila, az eKönyv Magyarország Kft. ügyvezetője, aki szerint az erős túlzás, hogy a terület tavalyelőtt képes volt 535 millió forintos bevételre. A szakember – akiről az összes megkérdezett piaci szereplő azt tartja, hogy a leginkább reális képet látja a hazai e-book világról, hiszen a Bookline és a Líra Könyv közös leányvállalataként működő cég vezetője – úgy számolt, a reálisabb adat a félmilliárddal szemben inkább az, hogy a 2012-es magyarországi e-book piac „talán elérte a 20 millió forintos határt”. Azóta azonban nagy változások zajlottak a területen – árulta el a szakember, hozzátéve: tavaly csak az ő cégcsoportjuk 30 millió forintot meghaladó forgalmat produkált.
Még többen a fedélzeten?
A digitális könyvek gyorsabb ütemű és nagyobb mértékű térnyeréséhez nem várt munícióul szolgáltathat, hogy a 60 milliárdos forgalmú magyar könyvkiadói piacból a tankönyvkiadás államosítása kiharap mintegy 20 milliárd forintot. Aki tehát ennek kárvallottjai közül életben akar maradni, mást és/vagy másképp kell megpróbálnia, mint az egyébként is egyr jobban tülekedő mezőnynek. Kényszerből vagy sem, a kiadókat a helyzet ebbe az irányba sodorja. Erőszakkal siettetni a döntést nem lehet, de az a piacon jelzésértékű, hogy az eddig kitartóan a digitális megjelenésnek ellenálló gyerekkönyvspecialistáról, a Könyvmolyképzőről is úgy hírlik, beadta a derekát.
Starcz Ákos, a Libri, a Bookline és a port.hu összeolvadásából létrejött Libri-Shopline vezérigazgatója a tavalyi évet több szempontból is fordulópontnak tekinti. Jobban áll a magyar piac eszközellátottságban, és bár a tablet vagy e-ink alapú olvasás kérdése szerinte egyáltalán nem dőlt még el, mindkét hardverre egyre inkább jellemző, hogy miközben a jó minőségű termékek ára beesett 30 ezer forint alá, egyre komfortosabbá és egyre hétköznapibbá is váltak.  
Erősíti a folyamatot, hogy tavaly a kiadói jogokban, a kínált tartalmat érintő kérdésben sikerült áttörni egy nagy a falat. Azzal, hogy néhány bestsellert e-book formában is megjelentettek a kiadók – magyarázza Starcz Ákos – „végre igazolást nyert, hogy a digitális könyvek nem kannibalizálják, hanem kiegészítik a papír alapú könyvpiacot”.  A könyvkiadók és kereskedők éppen a paradigmaváltás időszakát élik, mert be kell látniuk, hogy az e-book nem egy másik, velük versenyben álló világ. „Eddig, mint a westernfilmek párbajjelenetében, a szereplők mind egymást lesték, hogy ki lesz az első, aki megmozdul. Azzal, hogy az Ulpius Ház tavaly bizonyította, hogy sikeres „papíros” címekkel egy időben lehet sikert elérni a digitális formátummal is, eldőlt a kérdés. Most már nincs olyan jelentős könyvkiadó, amely ne gondolná úgy, hogy az e-book piaci jelenlétre szüksége van” – tette hozzá Starcz Ákos.
A felesleges túlbiztosítás csak nehézkessé tenné a piacot
A változás képét az is csak még erősebbre rajzolja, hogy tavaly sikerült nyugvópontra jutni az e-könyvek másolásvédelmi-titkosítási kérdésében is. A könyvkiadók feladták az eddig követett titkosítási versenyt, és lemondtak a túlbonyolított másolásvédelemről. A felé a kilátástalan küzdelem felé sodródva váltottak a felhasználókkal szemben megértőbb és megengedőbb magatartás irányába, ami a klasszikus (vagyis zömmel a stúdiólemez, cd, dvd kiadóként pénzt termelő) zeneipart a ’90-es évek végétől térdre kényszerítette – az internetnek, a fájlcserélőknek és a sok szempontból máig praktikus mp3 formátum elterjedésének köszönhetően.
Csak semmi kizárólagosság!
Noha korábban az volt a jellemző, hogy a kereskedők kizárólagos értékesítés fejében engedményekre is hajlandóak voltak egy-egy kiadóval kötött szerződésben, a kiadók ma már kerülik ezeket a megállapodásokat. Az Ulpius Ház például azt az értékesítési modellt követi, hogy miközben saját online boltot is üzemeltet – ahol papír és digitális könyveit is kínálja – leszerződött más e-book kereskedőkkel is.
Sajtát boltot nem üzemeltet ugyan a magyar és regionális kortárs irodalomra fókuszáló Kalligram, de miután hosszú vajúdás után úgy döntöttek, hogy kimerészkednek az e-book piacra, csak olyan kereskedővel szerződnek, aki nem akarnak kizárólagos szerződést. Így most próbálnak ide is-oda is betolni egy-egy szerzőt, új kötetet. „Havonta 10-15 könyvet digitalizálunk, de nem kell mindennel azonnal egy kereskedőhöz odarohanni” – magyarázza a kiadó döntésének előnyét Mészáros Sándor, a Kalligram budapesti vezetője. Szerinte az e-book piacon két könyvtípus már ma is biztosan vevőre talál: az aktuális bestsellereké, és azoké az újrakiadásra a kis példányszám miatt nem (vagy csak nehezen) várható köteteké, tanulmányköteteké, illetve szűkebb olvasókört érintő speciális könyveké – amikért azonban éppen a kurrens mivolta fel is értékelhet.


„Az hiú ábránd, hogy a még titkosabb, bonyolultabb védelmi rendszerrel meg lehet védeni a könyvet a másolástól. Gyors érési folyamat eredménye, hogy a könyvipar felismerte: a felhasználó macerálása helyett érdemesebb – és ami még fontosabb: kifizetődőbb – egy mindkét fél számára elfogadható protokollt érvénybe léptetni” – mondta a Libri-Shopline vezetője.


Ez a korábban regisztrálásra kényszerített gépek és biztonsági mechanizmusok betartatása helyett annyi csupán, hogy amikor az e-bookot a vevő megrendeli (kifizeti és letölti), az adatai digitálisan, egyfajta vízjelként bekerülnek a digitális könyvbe. Egyszerű, praktikus, gyorsan kezelhető, de ha illegális tartalomként megjelenik az interneten, a forrásig visszakövethető. „Korábban ezt a kérdést túlreagálta a piac, de most béke van. Ésszerű megoldás született” – mondta végül Starcz Ákos, aki biztos ugyan a piac gyors növekedésében, de az e-book térnyerése szerinte nem lesz képes kezelni a kiadók és kereskedők közt évek óta mély, bizalmi válságot, amit a bizományos értékesítési rendszer működése, és a késve vagy „nem annyit” fizetések idéztek elő. Márpedig – állítja a vezérigazgató –, ha nem lesznek képesek feloldani és kezelni az elszenvedett sérelmeket és konfliktusokat, azok később az e-book sikerére is árnyékot vethetnek.


Csordás Attila a termékbiztonsági kérdésben nem ilyen megengedő. Az eKönyv ügyvezetője fájlalja, hogy a kiadók, ha elkapnak egy-egy feltöltőt, és visszanyomoztatják az illegálisan terjesztett e-book forrását, inkább a peren kívüli megállapodásokat preferálják, és nem kap nyilvánosságot az ügy. „Nem vagyok elrettentés párti, de azon a területen, ahol ma 40 ezer cím elérhető az interneten, de csak 5-6 ezer a legálisan megvásárolható digitális kötet, a fennmaradás érdekében is minden olvasónak meg kell értenie: nincs minden tartalom ingyen” – hangsúlyozza Csordás Attila.
Akadálymentesítés kell
Az e-book piac sem különbözik attól a klasszikus modelltől, hogy a fogyasztói szokásokat a kínálat is befolyásolja. Sokat elárul a jelenlegi helyzetről, hogy a megkérdezett szakemberek közül senki nem tudta megmondani, milyen igényre kellene a kellő keresletet biztosítani. Senki nem tudja, hogy mennyivel nőhet az igény, csak azt, hogy a legális tartalom az utóbbi években nem növekedett hozzá kellő mértékben. Így viszont az igény se tudott rá kielégítő módon kialakulni.
Fotó: AFP / Yasuyoshi Chiba
Barta Gábor, a Koobe.hu ügyvezetője állítja: a hardver oldalon már nincs probléma. „Nagyon sokféle készülék van a piacon, és jól sikerült a karácsonyi szezonunk is, szóval van okunk a bizakodásra” – mondta. Mivel egy jobb képességű olvasó már 20 ezer forintért is beszerezhető, az eszközök „sikerre vannak ítélve”. Ennek útjában Barta jelenleg már csak két, igaz, továbbra is az árral összefüggésbe hozható akadályt lát. Az egy csapásra hétköznapivá válás egyik gátja, hogy míg Amerikában (és Nyugat-Európában) a felhasználók a digitális tintával működő olvasót leginkább egyfajta csúcseszközként (tehát: szinte csak olvasásra) használják, az új kütyük közt válogató magyar vásárló (nyilván anyagi okokra is visszavezethetően) a „mindenhez használható” eszközt keresi. 
„Mindent egy, lehetőleg olcsón megvehető eszközzel akarunk kezelni. Ez azt eredményezi, hogy tabletet, okostelefont és notebookot sokkal többen többen vesznek olvasáshoz is, mint e-book olvasót, mert az e-reader „csak olvasásra jó”. Aztán kiderült, hogy bár valóban lehet tableten is e-bookot olvasni, de az rövid idő múltán kényelmetlen, nem komfortos, és a világító képernyője – ahogyan az okostelefoné, ami még pici is, szintén zavaró. Így elmegy az emberek kedve az e-booktól, pedig aki 5 percig használt már digitális könyvolvasót, gyorsan el is felejti, hogy az, amit lapozgat, nem is „igazi” könyv” – érvelt Barta Gábor.
Rendesen szakít az állam is


A másik, szintén az árral összefüggő visszahúzó ok a könyvek ára. Amíg nem érhető el, hogy az e-könyvek ára lejjebb kerüljön a jelenleginél, a kereskedő szerint nem lesz áttörés.


„Az e-book kiadást érintő, érvényben lévő szabályozás nem teszi számunkra lehetővé, hogy az e-bookra megtérülő befektetésként és termékként tekinthessünk” – állítja Meznerics Gergely. Az Agave Kiadó ügyvezető igazgatója levezeti: az 5 százalékos áfával adózó papírkönyvvel szemben az e-bookot 27 százalék forgalmi adó terheli. Ez a különbség több, mint ami kompenzálható lenne a 10-15 százalékos nyomdai-, illetve a néhány százalékos terítési költséggel. Ráadásul, míg a papír könyvekre a szerzői jogdíja 8-12 százalék, az e-könyvek esetében nem ritka a 25-50 százalék sem. Az e-könyv kereskedők általános jutaléka (ahogyan a papír alapú piacon is) a forgalomba kerülési ár 25-35 százaléka. „Ezt a számsort jelenleg nem lehet egyenletbe rendezni, és a magunkfajta kiadónak képtelenség ésszerűen kigazdálkodni” – vonta le a következtetést Meznerics Gergely.


(Utánaszámoltunk: az általánosan elfogadott árkategóriát jelentő, 1980 forintos e-könyvből jó, ha 500 forint marad a kiadónál, amiből az egész terméket létre kell hozni és a kiadót is fenn kell tartani. Nagyjából ennyit tesz zsebre 1-1 e-book után az állam is úgy, hogy ehhez valójában a kisujját se kell megmozdítania.)
Az áfa-kulcs és Luxemburg kérdése
Azt, hogy az e-book másképp könyv, mint az, amit papírra nyomnak a nyomdában, az Európai Unió egyik adózással kapcsolatos direktívája akként nyomatékosítja, hogy a tagországok számára előírják: az e-book szolgáltatásnak minősül, és így kéretik a magasabb adóztatási kategóriaként elszámolni. Az 5 vs. 27 százalék kérdése innen nézve tehát nem magyar, hanem uniós kérdést. Akkor is, ha Brüsszel kifejezett kérésére a franciák éppenséggel nagy ívben tojnak, és nemzeti érdekekre hivatkozva egyenjogúsították a papírral – már ami az alacsonyabb adókulcsot illeti. És bár emiatt az EU kötelességszegési eljárást akasztott Párizs nyakába, a francia ellenállók szerint ez még mindig jobb, mint behódolni az amerikaiaknak. Az érem másik oldala ugyanis az, hogy miközben az EU a furcsa irányelvet igazából nem az e-book terjedése, hanem az Amazon térhódításának megállítása érdekében léptette életbe. Az amerikai e-kereskedő cég leányvállalatot alapított Luxemburgban, ahonnan – a franciák szerint – tönkreteszi a francia könyvpiacot, mivel csak 3 százalék adót kell elszámolnia. (Nota bene: ugyanezt a luxemburgi trükköt mutatja be az Apple is az árcsökkentés érdekében. És bár könyvkiadót nem találtunk idehaza, amely e kiskaput megtalálta volna, lényegében ez a ziccer ahhoz, hogy az e-book piacon is olyan rombolás legyen, mint a kutyaeledelén vagy a háztartási műszaki cikkekén.)  A korábbi francia kulturális miniszter így most az uniós tagországoknál kilincsel, hogy támogassák az uniós direktíva felülvizsgálatát. A luxemburgi „kakukkfióka” esete állítólag már gondolkodásra késztette Brüsszelt, és a tavaly év végén összehívott vizsgálóbizottságtól – a piaci szereplők legalábbis – azt várják, hogy 2015-től módosítanak a vonatkozó uniós regulán.


Az Agave Kiadó egyike volt azoknak a könyvkiadóknak, amelyeket ugyan évek óta foglalkoztatja a „kéne menni-nem kéne menni” kérdése, de rendre azt sikerült csak kisakkozni, hogy mivel nem éri meg, nem lépnek ebbe az irányba. Se beruházni, sem túlzottan sietni nem akartak, így évekig maradt a meleg hangú, kedves válaszlevelezés az olvasókkal, akik egyre többen írták meg, fizetnének a digitális tartalomért. Ráadásul az ügyvezető úgy véli, a kiadónak azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy miközben az olvasóik összlétszáma nem vagy alig-alig változik, az e-book bizonyos forgalmat el fog szívni a papír könyvektől.


„Most úgy látjuk, hogy eljött az idő, amikor egy modern kiadónak, akár kijön valami a számolgatás végén, akár nem, már muszáj ezt megtennie” – tette hozzá az könyvkiadó vezetője. Egyelőre azt tervezik, hogy ha nem is minden kötetet, de évente legalább 15 címet kiadnak e-bookként is. A bevételi oldalon az elvárások „inkább marginálisnak nevezhetők”, de Meznerics Gergely szerint, ha 2-3 éven belül tényleg sor kerül a boomra, a kiadó legalább attól mentesül, hogy akkor, egyszerre kelljen a kiadó méretéhez illő kiadványszámot piacra dobniuk.
Egy út van: előre?


Az elmúlt években a zömmel nagy könyvkiadók és kereskedők, melyek egyébként is nagyrészt lefedték az online könyvkereskedelmi piacot, próbálkoztak az e-book divatba hozásával. A Libri néhány éve kedvezményes áron akciózott iPaddal próbálta meg felmérni az e-book piac iránt érdeklődést (amely azonban, minthogy a cégnek nem volt e-könyv értékesítése, mert az csak tavaly év végén indult el, leginkább az Apple táblagépét reklámozta), de az sem volt a nagy könyvkereskedők számára éppenséggel sikertörténet, amikor némi jutalékszázalék-emelésért cserébe vállalták, hogy a velük szerződő kiadók köteteit ők maguk konvertálják át a digitális könyvpiacon értékesíthető formátumokba.


Ez utóbbi módszert ma már nagyrészt felváltotta az a gyakorlat, hogy a kiadók maguk készítik el a saját e-bookjukat, és így adják át értékesítésre az e-book áruházaknak. Az eKönyvnél Csordás Attila elmondása szerint 2012-től vált ez egyre általánosabbá. „Ez az üzleti modellváltás a gyakorlatban hatékonyabb, kevesebb passzív tömeget magával cipelő rendszert eredményezett, mivel a kiadók jobban megfontolják, hogy mit digitalizálnak és küldenek a piacra. Az látszik, hogy a mindent vagy semmit helyett a jobb, egyedibb megjelenést is keresik a piacon” – avat be az ügyvezető. Elmondása szerint mindez jelenleg odáig jutott, hogy az e-book vásárlók akár a „fapados”, ingyenes tartalmakért (mint a legutóbb szabad hozzáférésűvé vált Rejtő Jenő összesért) is hajlandóak fizetni, ha az számukra tetsző módon, praktikusan használhatóan van „csomagolva”. 

Kenő-, vagy tüzelő-e az olaj?
Az eKönyv, ha úgy tetszik, egy 2010 óta működő ernyőszervezet, amit létrehozói az e-könyv tartalmak összegyűjtésére és egy kézből értékesítésére találtak ki. Vérbeli b2b vállalkozás, egy mindenkit fogadni kész, nyitott platform, amihez bárki csatlakozhat. Korábban, a döcögős fejlődési viszonyok között – annak akadálymentesítését célozva – mondhatni, ők fújják a passzát szelet. Innen nézve nem meglepő, hogy a változásokat is itt érzékelik először. Az azonban, hogy a cég mögött két nagy könyvpiaci szereplő látszik, több független kiadónak elegendő indok volt ahhoz, hogy nem siették el az eKönyvhöz csatlakozást. A DiBook jó időben jelent meg ahhoz, hogy népes és neves kiadói portfóliót gyűjthessen össze akár ahhoz is, hogy a legnagyobbakkal is felvegye a versenyt. Molnár Imre olvasatában a hazai piaci fejlődést segíti, hogy náluk zömmel olyan kiadók jelennek meg, melyek az utóbbi években kifaroltak az eKönyvvel kötendő szövetségből. A másik oldalon, Starcz Ákos viszont azt mondta: ezzel a kiadók is, a kereskedő is olajat öntöttek a tűzre.
Forrás:  http://hvg.hu

2014. január 18., szombat

A média pörgette fel a Mein Kampfot

Kamuhír, de egyben önbeteljesítő jóslat is volt, hogy digitális bestseller lett a Mein Kampf – állítjaegy médiablogger. David Gaughran szerint a Guardian, a Huffington Post és a Fox News is aVocativ híre alapján írta meg a sztorit, amivel csak egy baj van: valójában nem volt igaz, amíg a média fel nem fújta.
A szerző emlékeztet: egy egyszerű eszközsegítségével visszamenőleg is követni lehet egy-egy e-könyv népszerűségét az Amazonon. A Mein Kampfról ez alapján az derül ki, hogy 2013 októberében pörgött fel a könyv, miután 99 centre, azaz 220 forintra vitték le az árát (miközben ingyen is le lehet tölteni kalózkiadásokat).
A Mein Kampf az Amazon-könyvek közül napi mintegy 10 eladott példánnyal a 8-9 ezredik helyen mozgott egészen addig, amíg a népszerűségéről szóló hír be nem járta a világsajtót (beleértve azIndexet). Mikor a hír berobbant, a könyv is összekapta magát: január 11-én elérte legjobb helyezését, az 592. helyet körülbelül 200 napi eladott példánnyal.
hitler-chart.png
Nagyobb méretért kattintson a fotóra!Fotó: davidgaughran.wordpress.com
„Ha műfajokra és alkategóriákra szűkítünk, az Amazonon könnyen generálhatunk olyan bestsellerlistát, amin a legnépszerűbb darabokból is csak napi pár példány fogy” – emlékeztet a szerző, aki szerint a Mein Kampf egy egyszerű önbeteljesítő jóslat miatt lett átmenetileg népszerűbb.
Forrás: http://index.hu

2014. január 17., péntek

Amerikától Bécsen át Romániáig hódít az e-könyv

Az amerikai Pew Research Centre január 16-án nyilvánosságra hozott kutatási eredményei alapján az e-könyv ugyan egyre nagyobb népszerűségnek örvend az USA-ban, a papíralapú könyvek fölénye nem került veszélybe. 2013-ban az amerikaiak zöme még mindig főként hagyományos módon nyomtatott könyveket olvasott.
A Pew Resarch Centre január elején több mint ezer 18 éven felüli amerikai körében végzett felmérést. Az eredmények alapján az Egyesült Államok lakóinak 76%-a olvasott valamilyen könyvet (e-könyv vagy nyomtatott kötet formájában), az elolvasott művek egy főre jutó éves átlaga 12 volt. A felmérés résztvevőinek 70%-a nyomtatott könyvet olvasott, ami 4%-os növekedés 2012-höz képest. Az amerikaiak 28%-a olvasott e-könyvet, azaz 5%-kal többen, mint 2012-ben. Viszont az e-könyveket olvasók túlnyomó része papíralapú könyveket is lapozgatott, a megkérdezettek csupán kb. 4%-a olvasott kizárólag e-könyveket.
A felmérés szerint jelenleg az amerikaiak 42%-a iPad-del vagy más tablettel, 32%-uk pedig Kindle-lel vagy egyéb e-könyvolvasóval is rendelkezik.

Forrás: http://hungarian.cri.cn


Több mint ötszázezer e-könyvet kölcsönöztek ki a Bécsi Könyvtáraktól a szolgáltatás bevezetése óta. Míg 2010-ben az életmód könyvek taroltak, addig 2013-ban már a regényekre kattintottak a legtöbben.

Dan Brown Infernóját, a bécsi születésű író, Daniel Glattauer Örökké a tiéd, és a dán krimiszerző, Jussi Adler-Olsen A Washington-Dekrétum című regényét töltötték le a legtöbben a Bécsi Könyvtárak (Wiener Büchereien) elektronikus kínálatából 2013-ban. A legnagyobb forgalmat karácsonykor és az azt követő napokban bonyolította le az elektronikus könyvtár - naponta több mint ezer könyvet kölcsönöztek ki.
A Wiener Büchereien állományában jelenleg harmincezer e-könyv, hangoskönyv és digitális újság található, de havonta mintegy hatszáz új olvasmánnyal bővül a szortiment. Egy alkalmazásnak köszönhetően a hangoskönyveket már iPhone-on és iPad-en is meg lehet hallgatni, és hamarosan elkészül az Androidos verzió is. 

Markus Feigl, a Büchereien Wien igazgatója, Christian Oxonitsch városi tanácsnok, valamint Katharina M. Bergmayr, a Büchereien Wien online részlegének munkatársa - Fotó: Votava / PID

Az elektronikus könyvtárat érvényes könyvtárjeggyel lehet igénybe venni, előnye, hogy soha nem kell késedelmi díjat fizetni. A kölcsönzési idő lejárta után ugyanis egyszerűen nem lehet megnyitni az e-könyvet.

A digitális könyvtárból eddig ötszázezer olvasnivalót - főleg regényt - kölcsönöztek ki, szemben a 2010-es év slágerével, a "Tartsuk kézben könnyedén a konyhát, a pincét és a ruhásszekrényt" című művel.



Forrás: http://www.stop.hu



Pálffy Tamás Szabolcs Szatmárnémetiben élő unitárius lelkész kiadta első verseskönyvét (ebook). A formai szempontból többségben szonetteket tartalmazó könyv címe Átléptem a Rubicont (A gondolattól a döntésig).


Pálffy unitárius lelkészként szolgál 2002. szeptember 1-től Maros megyében, Marosszentgyörgy községben és Szászrégen városban (másfél évig Nagyernye községben is). Nős, felesége, Pálffy Anna-Mária 2013. június 1-től az Észak- Nyugat Erdély Unitárius Szórványegyházközség (Szatmárnémeti, Nagybánya, Máramarossziget és Zilah) lelkészeként szolgál.
A könyv szerzője, aki 2013 augusztusától időszakosan Szatmáron (is) lakik és alkot, elsősorban „versel", lapunknak elmondta: "Ami a közlési formát illeti, a gyorsan fejlődő elektronikus könyvkereskedelemben akartam „színre lépni", bár a hagyományos, nyomtatott könyveknek továbbra is barátja, olvasója és vásárlója vagyok. Úgy éreztem, hogy első könyvem abban az „öltözetvilágban" kell megjelenjen, amelyben magam is legalább másfél évtizede „élek, mozgok és vagyok", ez pedig az elektronikus, digitális világ, az egyébként unitárius vallású Tim Berners Lee által létrehozott www (világháló) birodalma."
A verseskötet előszavában Dr. Nagy Ákos a következőket írja: "Pálffy Tamás Szabolcs mer és képes élni a kötött formákkal, akinek nem jelent leküzdhetetlen akadályt ezekbe a tégelyekbe értelmes gondolatokat önteni. Ráadásként, megajándékozza olvasóját az intellektuális kihíváson túl, csak a nagy ősök költészetére jellemző, esztétikai élménnyel is. Lehet és kell, jót s jól. Új világról szól az új ének, melynek gyökerei a múltba, a már többször bizonyított költői eszközökbe kapaszkodnak. Ezekből a versekből lehet tanulni, alapvetései alkalmasak a továbbgondolásra, de kikapcsolódásként is magunk mellé vehetjük őket este az ágyba. Beteljesülhet az álom: itt és ott, most vagy a múltban... esetleg a jövőben. A mondás örök és aktuális: kortalan kortárs társasutazás idegenvezetőjeként kalauzol bennünket. A látni és gondolkozni való garantált, mellékhatásokért felelősséget nem vállal."
A könyvvel kapcsolatos részlet az ebook világhálón elérhetőek (Amazon, Ibookstore, Smashwords) rövid ismertetőjéből: "Kövess engem, egy kihívásokat és meglepetéseket is tartalmazó, de mindenképpen szellemi gyönyört nyújtó időutazásban! Hívlak, gyere hát! Nézz rám, mondj igent! Kalandban lesz részed!"

2014. január 11., szombat

Mein Kampf-tól a Dark Souls-ig

Megérkeztek végre az idei első tartalmas hírek az e-könyvek háza tájáról. Elsőként a Múlt-kor történelmi portálról szemezgettem le a digitális formában megjelentetett, nehezen felvállalható könyvek összehasonlító kiselemzését:

Mi a közös a Mein Kampfban és A szürke ötven árnyalatában?

2014. január 9. 12:16


A szürke ötven árnyalata és más erotikus-romantikus könyvek " tendenciáit" követi a Mein Kampf, amely nagyon jól teljesít az e-könyvek piacán - írta a The Independent.




Chris Faraone szerint miközben a Hitler világnézetét összesűrítő mű nyomtatott változata a jól ismert okok miatt szinte láthatatlan a könyvpiacon, a Mein Kampf elektronikus könyvváltozatai rendre feltűnnek a húsz legkelendőbb politikai, történelmi és filozófiai művek listáján, például az Amazonon vagy az iTuneson - az Amazon brit oldalán például a negyedik helyre futott be a történelmi könyvek között.


A bostoni The Phoenix újságírója esszéjében amellett érvel, hogy a Mein Kampf "hasonló trendet követhet, mint a romantikus vagy erotikus regények"; Faraone szerint az emberek nem veszik meg a könyvet a boltokban, s nem akarják, hogy valaki meglássa azt a könyvespolcukon, ahogy azt sem vállalják, hogy a metrón ülve olvassák.
Faraone a több száz olvasói komment alapján arra a megállapításra jutott, hogy az olvasók inkább e-könyv formában veszik meg a Mein Kampfot, majd ha végeztek vele, törlik a mappát a számítógépükről - valahogy úgy, ahogy az például A szürke ötven árnyalata esetében is történik.
A szerző azt írja, hogy a Mein Kampf népszerűsége mögött a könyv új, 99 centes digitális változatának megjelenése áll. Az Elite Minds Inc. kiadó elnöke, Michael Ford szerint a "számok nagyszerűek", de elismerte: voltak erkölcsi aggályai a megjelentetés kapcsán, mivel félt, hogy a könyvet "rossz célra használják", ezért nem is nagyon reklámozta.

Forrás: http://mult-kor.hu

A sok csodaváró és ezoterikus jövőbe látó horoszkóp és sorselemzés mellett létezik tudományos formája is a jóslásnak. Erről is jelent meg e-könyv a 2014-es évre:

2014-es tartalommarketing előrejelzések

A Content Marketing Institute idén is összeállította a jövő évre vonatkozó trendjeit.
Néhány héttel ezelőtt Joe Pulizzi, a Content Marketing Institute (CMI) alapítója közzétette a 2014-es évre vonatkozó előrejelzéseket összegyűjtő eBook-ját, melyben ötven, a tartalommarketing területén tevékenykedő szakember mondja el véleményét a következő évben várható trendekről rövid pontokba szedve. Ezekből ragadtunk ki néhány érdekességet, érdemes azonban időt szánni a hosszabb változatra is.
"A Microsoft egy, vagy talán két médiavállalatot is megvásárol egyes iparágakban, ezeknek a lépéseknek köszönhetően pedig megnyílik majd az út az év során a további, nem média érdekeltségű vállalatok felvásárlása felé. A Red Bull számos vakmerő, az Amazon által gyártott filmet jelentet meg. Legalább három, a Fortune 500-as listáján szereplő márka vesz fel tartalomfejlesztési igazgatót."
Joe Pulizzi, @JoePulizzi; a Content Marketing Institute alapítója
"2014-ben egyre több márka lép partnerségre kiadókkal, a reklám hirdetéseken túl is. Nem az egyszerű hirdetésekről bezsélek, amelyeket a fogyasztó figyelmen kívül hagy, hanem olyan partnerségről, amiben a kiadók és a márkák szponzorált tartalmakat hoznak létre mindkét fél honlapján és közösségi oldalain."
Michael Brenner, @BrennerMichael; VP, marketing szakember, SAP
"Határozott tendencia figyelhető meg a kisebb tartalmak felé. Ha a tartalmak nagyobb darabjait nem tudjuk befogadni, talán megpróbálhatjuk szemcséken keresztül. Ez magyarázhatja az olyan ötletek népszerűségét, mint a Vine, az infografikák és a Pinterest. Ezeket az emberi szem könnyebben dolgozza fel. "
Mark W. Schaefer, @markwschaefer, a Return on Influence szerzője
"Azt jósolom, hogy a lefordított tartalmakra való igény növekszik majd 2014-ben, talán exponenciálisan. Több ügyfél több tartalmat több nyelvre fordít le. Ma már nem elfogadható, hogy a nemzetközi piacokat csak angol nyelven lehet elérni."
"A marketingesek felismerik, hogy a meggyőző kommunikáció a legjobb módja annak, hogy a tartalmaikat relevánsabbá és hatásosabbá tegyék."
Ardath Albee, @ardath421; B2B marketing specialista, Marketing Interactions, INC

Forrás: http://btl.hu

Képregényt kiadni digitalizálva kicsit olyan, mintha nyitott ajtóval, slusszkulccsal hagynánk ott a kocsinkat a parkolóban. Ettől függetlenül a nyomda- és a terjesztési költségek egyre gyakrabban szorítják a kreatív csapatokat az új trend bevállalására. Így akár ingyenesen megtekinthető képregények is publikálhatók:

Elérhető a Dark Souls 2: Into the Light digitális képregény első része

A Namco Bandai csapatának legutóbbi bejelentésének értelmében már a rajongók is beleolvashatnak a Dark Souls 2 alapján készülődő digitális képregény, avagy az Into the Light első oldalaiba.

Elérhető a Dark Souls 2: Into the Light digitális képregény első része

A kérdéses grafikus novella egyes lapjait a játék megjelenéséig, avagy március 14-ig fogják elérhetővé tenni a Dark Souls 2 hivatalos Facebook-oldalán, így minden héten újabb történetfoszlánnyal gyarapodik majd az elindult cselekmény. 

A kérdéses digitális novellát egyébiránt Rob Williams és Andi Ewington írta, és amennyiben szeretnétek ti is belelapozni, akkor az első oldalakat máris megtekinthetitek IDE kattintva, avagy aDark Souls 2 hivatalos Facebook-oldalán.

Forrás: http://www.gamechannel.hu